Te tudod, mit érzel?

Az érzelmek iránytűként kísérnek minket a mindennapokban – mégis, sokszor csak sodródunk velük. Amikor jól érezzük magunkat, ritkán állunk meg megfogalmazni, mi is ez pontosan. Amikor pedig rosszul, gyakran csak annyit mondunk: „ideges vagyok”, „fáradt vagyok”, vagy „valahogy rossz a kedvem”.

De vajon tényleg tudjuk, mit érzünk?

Megállsz, hogy észrevedd?

A hétköznapok rohanásában ritkán adunk magunknak időt arra, hogy befelé figyeljünk. Pedig az érzelmek felismerése már önmagában felszabadító. Egy pillanatnyi megállás, egy mély levegő, és a kérdés: „Mit érzek most valójában?” – sokszor elég ahhoz, hogy tisztábban láss.

Meg tudod fogalmazni?

Nem mindegy, hogy „dühös” vagy, vagy inkább „csalódott”. Hogy „boldog” vagy, vagy inkább „hálás”. Az érzelmek pontos megnevezése erejét nem lehet túlbecsülni: ha szavakat adsz nekik, már félig meg is szelídítetted őket.Az érzelemkör (mint a fenti ábra) ebben segít: megmutatja, hogy a nagy kategóriák mögött milyen finomabb árnyalatok bújnak meg.

Negatív vagy pozitív?

Minden érzelemnek helye van. A negatív érzések nem az ellenségeink – jelzőfények, amik figyelmeztetnek, hogy valami nincs rendben. A pozitívak viszont iránytűk, amelyek megmutatják, merre érdemes továbbmennünk.A kérdés nem az, hogy „szabad-e” érezni, hanem az, hogy mit kezdesz az érzéseiddel.

Tudod-e kezelni?

Az érzelmek felismerése az első lépés. A következő, hogy megtanuld: hogyan tudod a negatívakat oldani, feldolgozni, a pozitívakat pedig erősíteni, megtartani. Ez az érzelmi tudatosság az önismeret egyik legfontosabb alapja.

Egy egyszerű gyakorlat

Próbáld ki: minden este válassz ki egy szót az érzelemkörből, ami leginkább jellemzi a napodat. Írd le egy füzetbe. Néhány hét után meglátod majd a mintákat: milyen érzések térnek vissza, mikor érzed magad erősebbnek, mikor fáradtabbnak.Ez a gyakorlat nemcsak önismeretet ad, hanem segít tudatosabban alakítani a saját érzelmi világodat.

Az érzelmek nem ellenségeid, hanem üzenetek. Ha megállsz, hogy meghallgasd őket, és képes vagy pontos szavakat találni rájuk, sokkal könnyebb lesz kezelni őket – és irányt mutatnak abban, hogyan élj önazonos, szabadabb életet.A coaching során gyakran dolgozunk ezzel: amikor egy ügyfél először mondja ki, „igen, ezt érzem”, az gyakran az egyik legnagyobb áttörés. Onnantól kezdve ugyanis már nem az érzelem irányítja őt – hanem ő az érzelmeit.

Képi forrás: Miért nem mondta ezt nekem eddig senki? Édesvíz kiadó